Navigáció
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

Magyar vagyok, rozumješ ma?

Mi a fontosabb: a nemzeti-nyelvi hovatartozás, a felekezeti öntudat vagy az Istennel való kapcsolat? Mi ezeknek a helyes sorrendje? Ilyen kérdések körül forgott a Magyar Evangélikus Konferencia (Maek) tanulmányi rendezvénye, amelyet március 5-én és 6-án tartottak Révfülöpön, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban.

A Luther-rózsa színei – Maek-konferencia Révfülöpön

 

Mi a fontosabb: a nemzeti-nyelvi hovatartozás, a felekezeti öntudat vagy az Istennel való kapcsolat? Mi ezeknek a helyes sorrendje? Ilyen kérdések körül forgott a Magyar Evangélikus Konferencia (Maek) tanulmányi rendezvénye, amelyet március 5-én és 6-án tartottak Révfülöpön, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban.

A Luther-rózsa színei – Anyanyelv – egyház – nemzet címet viselő tanácskozás témájául a magyar–szlovák kérdést választották a szervezők, tekintettel a Szlovákiában jelenleg hatályos nyelvtörvényre, illetve a nemrégiben elfogadott „himnusztörvényre”, azaz hazafiassági törvényre. A résztvevők között nemcsak szlovák származású magyar evangélikusok voltak, hanem magyarországi szlovák gyülekezetek tagjai és szlovákiai magyarok is.

A konferencia fő szervezője, a Maek titkára, id. Zászkaliczky Pál nyitóáhítatában hangsúlyozta, hogy aki Jézust követi, nem épít kerítéseket felekezetek vagy népek között, hanem lerombolja azokat. E gondolat jegyében testvéri légkörben járhatták körül az érdeklődők a felmerülő súlyos és néha fájó kérdéseket. A meghívott előadók különböző szempontokból világították meg a két nép kapcsolatában jelenleg meglévő feszültségeket.

Käfer István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlovák Tanszékének nyugalmazott tanszékvezetője a szlovák nyelv és kultúra felől közelített, amelynek rengeteg közös pontja van a magyarral, csak ezeket jobban kellene ismerni.

Az 1610-es zsolnai zsinat máig tartó hatásait ismertette Kertész Botond történész. Ez a zsinat, amelynek négyszázadik évfordulóját a szlovák evangélikusok idén március végén ünneplik, a magyar evangélikus egyház kialakulásában is döntő jelentőséggel bírt: ott fektették le a mai egyházkormányzati rendszer alapjait, határozták meg például a püspökök feladatkörét és a világi-egyházi paritás elvét.

Bándy György, a Pozsonyi Comenius Egyetem Hittudományi Karának professzora a bibliai őstörténet alapján beszélt a népek keletkezéséről, és osztotta meg a jelenlevőkkel értékes és átgondolásra késztető felismerését: a nyelvek különbözősége és a nemzetek létezése nem eredeti teremtésbeli állapot, hanem egy bűnnek a következménye. Mégpedig annak, hogy Bábelben egy ember – Nimród – erőszakosan, mások elnyomásával hatalomra tört, és így szembeszállt Isten tervével. Ha az ember ezzel tisztában van, mindjárt másképpen viszonyul saját nemzeti-, nemzetiségi identitásához is.

Végül Hunčik Péter dunaszerdahelyi etnopszichológus, pszichiáter, író a két kultúrához kötött értelmiségi lét felelősségét vázolta. Trianon fájdalmas esemény volt, de ez nem determinálhatja egyszer s mindenkorra a magyar--szlovák viszonyt. Figyelmeztetett arra, hogy a szlovákiai magyar kisebbség sorsának intézésében mindkét államnak azonos feladata van. Konkrét tennivalókat sorolt fel, amelyeket Magyarországnak figyelembe kellene vennie: „legyőzés” helyett törekedjen a megegyezésre; a két fél között alakítson ki egyenrangú partneri viszonyt, és ne tűrje, hogy a szélsőség alakítsa a kisebbségi politikát.

A találkozó kerekasztal-beszélgetéssel és úrvacsorás istentisztelettel zárult, amelyen Fabiny Tamás püspök szolgált. A jelenlévők magukkal vihették a közösen levont tanulságot: elsősorban Istenhez tartozó ember vagyok, másodsorban evangélikus, és csak a harmadik helyen jön a nemzeti hovatartozásom.

A. M.


Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek