Elfelejtett jelszó?
„Faltörő” evangélium az éter hullámain – Ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg a Trans World Radio ötven éve indult magyar nyelvű adásáról
A Trans World Radio (TWR) úgynevezett Monte Carló-i adása hosszú éveken keresztül elérte a magyarul beszélőket határainkon innen és túl. A keresztény csatornát a magyar származású amerikai Paul Freed alapította. A nemzetközi szervezet külföldi adományozók segítségével indította el európai misszióját, amikor kibérelte a – még Hitler által építtetett és a teljes Európa elérésére alkalmas – hatalmas kapacitású rádióadót. Isten csodája, hogy ez az adó azelőtt nem működött, így a propagandacélokra tervezett antennákon először az evangélium szólalt meg. Az adó ma is használatban van, a TWR jelenleg több mint négyszázötven nyelven és nyelvjárásban sugározza evangéliumi adásait. Komoly és felemelő dolog átélni, hogy a mi hitünk nemzetközi, így a rádióhallgatók egy láthatatlan gyülekezetet képeznek az egész világon. A keleti blokk országaiban beszélt nyelvek közül a magyar volt az egyik első, amelyen sugárzott az adó. A rádió segítségével „át lehetett törni” az Európát kettéosztó falat, hiszen a hanghullámok előtt nincsenek országhatárok. Minderre dr. Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára utalt múlt szombaton, a Trans World Radio magyar nyelvű adása megindulásának ötvenedik évfordulója alkalmából meghirdetett ünnepi istentisztelet elején.
A Keresztyén Testvérgyülekezet Ó utcai imaházában tartott fővárosi évfordulós alkalmon-melyet Kulcsár Tibor a MERA jelenlegi igazgatója vezetett- a Szászfalvi László államtitkár köszöntését is tolmácsoló Bóna Zoltán beszédében kiemelte, hogy azok, akik az első harminc évben részesei voltak a rádiós munkának, bizonyára hosszan tudnák sorolni, milyen falak, hátráltató tényezők, zavaró körülmények akadályozták a munkájukat, milyen veszélyeknek voltak kitéve akkoriban – mindazonáltal jó, hogy ezek az emberek egyúttal bizonyságot tudnak tenni arról is, hogy Isten igéje nincs bilincsbe verve.
A rádió történetét Harmatta János foglalta össze, aki szinte a kezdetektől részese volt a missziós munkának. (E tudósítás terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé, hogy a teljesség igényével említtessenek mindazok, akik a fél évszázad során részt vettek a magyar nyelvű adások készítésében, néhányuk neve azonban mindenképp említést érdemel, miként keretes írásunkban a rádió történetének főbb állomásait is sorba vesszük.)
„Célunk az, hogy elérjük a világot Krisztus örömhírével, a tömegtájékoztatás eszközeivel, és ennek maradandó gyümölcsei legyenek” – foglalta össze a július 9-i ünnepségen küldetésük lényegét a TWR kelet-európai régiójának igazgatója. Peter Kolarovski rámutatott, hogy a mi felelősségünk és feladatunk Isten igéjének a terjesztése. „Mi magunk nem tudunk gyümölcsöt teremni, hisz mi nem tudunk hívőket »készíteni« – mondta –, ez ugyanis egy olyan munka, amit a Szentlélek végez.” Nagy kiváltság, ha Isten bennünket az ő szolgálatába hív el – bátorított a szolgálatra mindenkit –, hisz „nincs jobb hely annál, mint hogy az ember az Isten szolgálatában áll”.
Durst László, a Aliansz Magyar Evangéliumi Szövetség egykori elnöke személyes élményei mellett utalt arra, hogy a szolgálat hátterét az imádság adta. Kért mindenkit, hogy legyen kitartó az imádságban, hisz az ima a hallgatókért, a műsorokért és a készítőkért egyaránt fontos és kulcsa a jövő alakulásának is.
Szeverényi János evangélikus országos missziós lelkész átadta lelkésztársának, Győri János Sámuelnek – a Zákeus Médiacentrum igazgatójának – és a Magyar Evangélikus Rádiómisszió igazgatótanácsának köszöntését. Felszólalásának befejező mondata így hangzott: „Az Úr szól, az Úr úton van, az Úr el akarja érni az embereket az éteren keresztül is.”
Nagy Imre, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnökségi tagja is köszöntötte a születésnapot, és közvetítette Novotny Zoltánnak, a szövetség elnökének személyes üdvözletét. „A szív teljességéből szól a száj” – idézett a Bibliából. „Valóban így szól ma is a magyar nyelvű evangélium a Trans World Radio hullámhosszán a Magyar Evangéliumi Rádió Alapítvány munkatársainak és önkénteseinek szerkesztésében.”
Ötven év hosszú idő. A hallgatók levelei, a tőlük kapott történetek – például a börtönben rádióhallgatás közben megtért fiatalemberről vagy az idős néniről, aki a horvát–szerb háború alatt az utolsó kanadai dollárját küldte el, csak hogy szóljon a rádió – megerősítették a munkatársakat abban, hogy valóban életek változhatnak meg a munkájuk nyomán.
Magyarországon manapság bárki megoszthatja másokkal az Istennel járt út tapasztalatait, bárki elmondhatja, miért éli keresztény értékek mentén az életét, bárki szabadon dicsérheti az Istent, és bárki szabadon mehet nyilvános keresztény rendezvényekre. Ez azonban nem volt mindig így. Volt idő, amikor sokan titokban prédikáltak, titokban olvastak Bibliát, titokban jutottak keresztény irodalomhoz. Jó megemlékezni azokról a hűséges „titkos” szolgálókról, akik akkori tetteikkel emlékeztetik a „ma emberét” arra, hogy a hit cselekedetek által válik élővé.
Bödös Eszter
1961-től 71-ig Monte Carlóban Steiner József Hevesi Ödön álnéven dolgozott. Híres prédikátorokat kért fel szolgálatra: dr. Kis Ferenc professzort és Ungár Aladárt – őket utazó igehirdetőként is ismerhetik többen.
1972–77 között Baranyi József kapcsolódott be fiatalemberként a munkába. Segítségével kibővült a Magyarországon tevékenykedő segítők köre. 1977– 86 között Németországban élt, ily módon német testvérek segítségével az Evangeliums Rundfunk (ERF) stúdiójában folytatódhatott a munka. Ebben az időszakban Dobos Kálmán, majd Rétfalvi Attila csatlakozott a kint élő munkatársakhoz.
1986–91 között több helyszínen – Amerikában, Monte Carlóban és Bécsben – állították össze a Magyarországról küldött nyersanyagot. Magyarországon két nagyobb csapat dolgozott egymással összefogva. Évente közel száz ének és kétszáz igei szolgálat hanganyagát készítették el illegálisan, majd juttatták külföldre titkos összeköttetések segítségével.
1992-ben alakult meg a Magyar Evangéliumi Rádió Alapítvány (MERA), és 1995-től teljes egészében átvette a magyar nyelvű adások szerkesztésének feladatát. A MERA szolgálata manapság is nagymértékben támaszkodik az önkéntesekre.
A „földalatti” munka érdekességeit Kovács Géza nyugalmazott lelkipásztor mesélte el. Elárulta egykori álnevét is, és felhívta a figyelmet az egyházak és felekezetek közös tevékenységére. Fontosnak tartotta elmondani: mindannyian törekedtek arra, hogy a megszólalások mindig politikamentesek legyenek.
A felekezetközi szemlélet jellemző maradt a későbbi időkben is, amikor evangélikus testvérek csatlakoztak a csapathoz. Meg kell említenünk Széll Bulcsú (Budapest), Takács János (Hódmezővásárhely) és id. Győri János (Nagytarcsa) nevét, akik rendszeresen prédikáltak; Túrmezei Erzsébetét, aki nemcsak verseit, de hangját is adta a rádiónak, továbbá a Hermons együttes, illetve Gáncs Péter jelenlegi evangélikus elnök-püspök nevét, aki a Norea rádióban közösen munkálkodott a MERA-val, és később a MERA kuratóriumának tagja lett.
A szoros együttműködés során baráti kapcsolatok születtek, testvéri megbecsülés kötötte össze a résztvevőket, akiket összekapcsolt az evangélium hirdetésének vágya. A közös titokból így mára közös cél lett.
Terray László norvégiai magyar lelkésznek kimagasló szerepe volt a magyar nyelvű evangélikus rádiómisszió történetében. Terray László ugyanis 1963-ban indította el a Trans World Radio magyar nyelvű egyházi műsorát, amely huszonhárom éven keresztül volt a magyar evangélikusság felé sugárzott egyetlen rádióműsor. Jól emlékszem – és ezt az első adásról felvett rádióműsor is igazolja –, hogy Smemo püspök meleg hangon emlékezett meg Ordass püspökről. Amikor Ordass Lajosnak ezt az adást lejátszottam, meghatódva emlékezett meg a norvég püspökről.
Dr. Boleratzky Lóránd
