Navigáció
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

Könyörgés a magyarságért

Nem kevesen az ország távoli pontjairól, sőt jelenlegi határain túlról utaztak szeptember 13-án Tihanyba, hogy résztvevői legyenek az apátsági templomban tizenkét esztendeje meghonosodott imádságos ökumenikus együttlétnek. A Könyörgés a magyarságért elnevezéssel hirdetett évenkénti esemény egyike az 1055-ben alapított bencés monostor legmeghittebb, legmagasztosabb újkori alkalmainak. Szolgálattevői sorában évről évre történelmi egyházaink jeles képviselői viszik az Úr elé népünk, nemzetünk sorsát, irányítják a figyelmet Isten (ország)határokat nem ismerő kegyelmes, üdvözítõ szeretetére. Evangélikus részről eddig Ittzés János és Lackner Pál evangélikus püspökök voltak vendégigehirdetői az ünnepi istentiszteletnek, idén pedig Dolinszky Árpád szuperintendens kapott meghívást.

 

 


Nem kevesen az ország távoli pontjairól, sőt jelenlegi határain túlról utaztak szeptember 13-án Tihanyba, hogy résztvevői legyenek az apátsági templomban tizenkét esztendeje meghonosodott imádságos ökumenikus együttlétnek. A Könyörgés a magyarságért elnevezéssel hirdetett évenkénti esemény egyike az 1055-ben alapított bencés monostor legmeghittebb, legmagasztosabb újkori alkalmainak. Szolgálattevői sorában évrõl évre történelmi egyházaink jeles képviselői viszik az Úr elé népünk, nemzetünk sorsát, irányítják a figyelmet Isten (ország)határokat nem ismerő kegyelmes, üdvözítő szeretetére. Evangélikus részről eddig Ittzés János és Lackner Pál evangélikus püspökök voltak vendégigehirdetői az ünnepi istentiszteletnek, idén pedig Dolinszky Árpád szuperintendens kapott meghívást.

Szerkesztőségünknek – lapzártáig – nem sikerült megtudnia, hogy a vajdasági magyar lutheránusok lelkészi vezetője miért nem tudott megérkezni a félsziget csúcsára az előzetesen egyeztetett időpontban. A hirtelenjében helyettesítésére vállalkozó házigazda, dr. Korzenszky Richárd OSB perjel felemelő szolgálatát ugyanakkor talán az is „igazolta”, hogy az idei közös könyörgő nap a tihanyi templom felszentelésének évfordulójával esett egybe. „Igen, voltak itt már magyarok ezer évvel ezelőtt, és itt volt Európa ezer évvel ezelőtt. És András király, akinek sírjára majd virágot teszünk, az alapító oklevéllel egy keresztény közösség számára teremtett életlehetőséget. Itt vannak a gyökereink. Európa gyökerei elválaszthatatlanok a magyarságtól és elválaszthatatlanok a kereszténységtől” – hangsúlyozta az apátság vezetője, majd hozzátette: „A kereszténység nem képzelhető el közösségteremtés nélkül. Nem lehet valaki keresztény úgy, hogy elfordul a másik embertől. (…) Tegyünk meg mindent azért, hogy gyökereinkhez hűek maradjunk!…”

Az EvÉlet kérdésére válaszolva Korzenszky Richárd később elmondta, hogy az 1995. évi ökumenikus imahét során Paloznakon, történetesen épp az evangélikus templom szószékén ötlött fel benne a magyarságért való közös tihanyi könyörgés gondolata. A szeptember második szombatján tartott alkalom liturgiájában kezdettől részt vesznek a környék protestáns lelkészei is.

T. Pintér Károly

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek