Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

Beköszöntő

Prőhle Gergelynek, a Maek elnökének köszöntője

 

A Magyar Evangélikus Konferencia 2006. októberi orosházi alakuló ülése lélekemelő élmény volt mindnyájunknak, akik ott lehettünk. A határokon átívelő testvéri közösség öröme persze újra és újra emlékeztet azokra a tragikus eseményekre, melyek következményeként magyar anyanyelvű testvéreink az országhatárokon túlra kerültek. A nagy kérdés az, hogy hogyan lehet a – huszadik század folyamán különösen jelentős – vérveszteséget úgy látni és láttatni, hogy ne a múlt eseményei feletti kesergés, hanem a fennálló helyzetben meglévő lehetőségek váljanak nyilvánvalóvá. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján különösen aktuális probléma ez. Hazai körülményeink között látjuk, hogy milyen könnyű a jó lehetőségeket elszalasztani. Sajnálatos módon az 50. évforduló is ezek sorát szaporította: a hazai megemlékezések, az ünnep hangulata nem volt méltó ’56 emlékéhez. Nyugat-Európából és a tengeren túlról ugyanakkor szép ünnepségek híre érkezett hozzánk. Ez is azt bizonyítja, hogy érdemes odafigyelni a magyar emigráció megnyilatkozásaira, fontos itthon is ismerni, hogyan is élik meg magyarságukat és persze evangélikus hitüket távolban élő testvéreink.

Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a környező országokban élő magyar anyanyelvű evangélikusok iránt érzett felelősségünk mindenképpen együtt kell járjon Magyarországon élő szlovák és német nyelvű hitsorsosaink iránti felelősséggel. Csak úgy lehet hiteles a Kárpát-medencei magyar lutheránusokkal való törődésünk, ha tudatosan ápoljuk német és szlovák gyökereinket is. A Maek megalakulásának egyöntetűen jó fogadtatása azt bizonyítja, hogy sikerült ezt világossá tennünk.

Sajnos azonban nem csak a közös anyanyelv köt minket össze, hanem a közös gondok is. Az elöregedő gyülekezetek, anyagi problémák, szervezési nehézségek, személyes ellentétek súlyos tehertételei az evangélikus közösségeknek, persze más-más mértékben. S noha a lutheránus egyházszervezet egyik legnemesebb hagyománya az egyes gyülekezetek belső demokráciája és függetlensége, nagyon fontos, hogy minél alaposabban megismerjük nem csak egymás gondjait, hanem a felmerülő megoldási javaslatokat is. Egy közösség akkor működik jól, ha tagjai tudnak egymásról. A Maek legfőbb feladata tehát az én szememben az, hogy rendszeresen megteremtse egymás jobb megismerésének lehetőségét. Persze nem csak személyesen, hanem az egyházi sajtó, az internetes hálózatok útján is. Reményeim szerint egyre intenzívebb hírcsere alakulhat ki a hazai és a külföldi magyar evangélikus újságok, folyóiratok, hírlevelek között.

A Maek indulása egy közös gondolkodás kezdete azzal kapcsolatban, hogy miként tudjuk hasznos, gyakorlatias tartalommal is megtölteni a felállított keretet. Őszintén remélem, hogy egyházaink minden tagja és különösképpen a Maek küldöttei gazdagítani fogják majd az ezzel kapcsolatos eszmecseréket, segíteni tudnak abban, hogy az együttlét 2006 októberi orosházi öröme tartóssá váljon. Így, közös imádsággal és erőfeszítéssel érhetjük el, hogy az örömhír minél több honfitársunk és hittestvérünk számára váljon átélhető valósággá.

Prőhle Gergely, a Maek elnöke

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek