Nem titok...

Nem titok (és a legkevésbé sem meglepő), hogy a Maek zászlóbontásának egyik legfőbb szorgalmazója – ha úgy tetszik, a „konferencia előkészítésének motorja” – a mintegy harminckétezer lelket számláló Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Adorjáni Dezső Zoltán volt. Az anyaország jelenlegi határain kívül az egyetlen „teljes kiépítésű” magyar evangélikus egyházszervezet lelkészi vezetője a konferencia jövőjét illetően is derűlátó:

– Öt évvel ezelőtt ugyancsak itt, Orosházán bontott zászlót a Maek „elődszervezete”, a METT, vagyis a Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testülete, amelyet a Magyarországi Evangélikus Egyház akkori vezetői „találtak ki”. Én ennek a jobbára csak évente egyszer tanácskozó, jogi személyiség nélküli testületnek a létét is fontosnak tartottam. Ez döbbenthetett ugyanis rá bennünket arra – kit gyorsabban, kit lassabban –, hogy ennél sokkal többre, sokkal szorosabb együttműködésre van szükség. A lelki-spirituális egység rendkívül fontos, de látnunk kell, hogy ebben a mai világban strukturális háttér nélkül a legjobb törekvések is erejüket vesztik.

Én azt tartom, hogy ezt a nem túl nagyszámú, de még mindig számottevő magyar evangélikusságot intézményesített formában is egyesíteni kell. Mert az a „ház”, amelyre mostani előadásában Fabiny Tamás püspök kollégám is utalt, egyben struktúra is. Ennek építéséhez jó alap a Maek, de ez még mindig csak a kezdet. Tehát ha itt leragadunk, és ebből pusztán annyi lesz, hogy két-három évente tartunk egy nagy kongresszust, ahol örülünk egymásnak, akkor az ugyan nagyon szép lesz, de a Maek nem lesz több, mint egy kibővített METT. Valójában azonban ennek a munkának – a konferencia áldásos tevékenységének – most már az egyházi élet minden területén meg kell mutatkoznia. Sorolhatnám példaként az oktatás, a misszió, a diakónia, az ifjúsági munka, a nemzetközi kapcsolatok vagy épp az egyházművészet, netán a műemlékvédelem területét. Röviden: a Maek égisze alatt szakmai kollégiumoknak kellene mielőbb munkához látniuk. És az Európai Unióban – „jogi személyként” – esetenként már külső forrásokat sem reménytelen találni egy-két projekt finanszírozásához. Ám keresztény spirituális tartalommal más nem fogja megtölteni helyettünk.

Lejegyezte: T. Pintér Károly