Evangélikus napok Zsolnán

A zsolnai rendezvények fővédnöke Ivan Gasparovic. A szlovák köztársasági elnök a nyitóalkalmon megemlékezett a szlovák nemzet nagy evangélikus személyiségeiről, akik hozzájárultak a szláv népek és Szlovákia helyének megszilárdításához Európában. Szlovákia számára az adja a zsolnai zsinat politikai jelentőségét, hogy a szlovák nyelvű egyházmegyék megszervezésével első alkalommal jelent meg hivatalosan „szlovák terület” a Magyar Királyságon belül.

A Magyarországi Evangélikus Egyházat az ünnepségeken Fabiny Tamás püspök, Prőhle Gergely országos felügyelő, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Kertész Botond történész és a budapesti szlovák ajkú, valamint a tótkomlósi gyülekezet csoportja képviselte.

Prőhle Gergely Zsolna főterén tartott beszédében méltatta a négyszáz évvel ezelőtti eseményt, hangsúlyozva, hogy nem csupán a szlovák nyelvű egyházkerületeket határozta meg, hanem a mai Szlovákia területére eső, magyar és német nyelven igét hirdető egységeket is kijelölte. Így válhatott a zsolnai zsinaton létrehozott szervezet a három nemzetiségi gyökerű magyarországi és szlovákiai evangélikusság mindmáig kötelező erejű intézményévé. Prőhle Gergely beszélt arról is, hogy a politikai, az országhatárokat, államalakulatokat érintő változások számos tragédiát okoztak a Kárpát-medence népeinek. Éppen ezért fontos napjainkban a négyszáz évvel ezelőtti evangélikusok tevékenységére emlékeztetni, akik a teológiai tisztánlátás mellett az embert és anyanyelvét állították gondolkodásuk középpontjába. A nyelvhasználatnak ez a toleráns módja kell, hogy érvényesüljön napjainkban az evangélikus egyházban és annak keretein kívül is – húzta alá az országos felügyelő.

A négyszázadik évfordulóval összefüggésben egyháztörténeti konferenciát is rendeztek Zsolnán. Ezen a Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében Kertész Botond történész tartott előadást A zsolnai zsinat és kora címmel. Ebben egyebek mellett elmondta: „17. századi elődeink számára azonban természetes volt, hogy Luther egyházában nemcsak az evangélium, hanem, ha szükség van rá, az igazgatás is anyanyelven történjen. Szlovák, magyar és német evangélikusok közös tragédiája, hogy a 19–20. században erről a méltányos és az evangélikus egyházban természetes követelményről oly sokszor elfeledkeztünk!”

Fabiny Tamás püspök vasárnapi puhói (Púchov) igehirdetésében a szlovák és a magyar nemzet sorsközösségéről szólt, amelynek alapvető velejárója az intenzív beszélő viszony. Az emmausi tanítványokról szóló újszövetségi elbeszélést a magyar és a szlovák népre is vonatkoztatta. A Krisztust követő egyháznak, a szlovák és a magyar anyanyelvű evangélikusságnak alapvető feladata, hogy hitében egyesülve cselekedjék a két nép, a két ország kapcsolatainak javításáért. Az anyanyelven hallgatott igehirdetés nemcsak a nemzeti identitást, hanem az emberek hitét is erősíti.

Igehirdetése végén a püspök nem hallgatta el saját egyháza felelősségét sem: „A történelmi útkereszteződéseknél alkalmanként sor került ütközésekre is. Becsülettel – vagyis kritikusan és önkritikusan – kell szólnunk a múlt bűneiről és tehertételeiről. Több alkalommal elmondtam, és most is kijelentem: a magunk részéről bocsánatot kérünk mindazért, amit ellenetek, szlovák testvéreink ellen vétettünk. Egyedül a mi Urunk kegyelme tart meg minket tanítványtársként egymás mellett az emmausi úton.” Ezekre a szavakra utalva Katarína Hudáková esperes úgy válaszolt, hogy a maga részéről ő is bocsánatot kér „mindazokért a sérelmekért, amiket a múltban a magyarok szenvedtek el a szlovákoktól”.

Thurzó Gyórgy hamvai – aki a zsolnai zsinat idején a Magyar Királyság nádora volt – Árva várának kápolnájában nyugszanak. A sírnál a szlovák és a magyar evangélikusok egy-egy püspöke tartott megemlékezést. Milan Krivda, a Szlovákiai Evangélikus Egyház nyugati kerületének püspöke rövid beszédet tartott és imát mondott. Megemlékezésében Fabiny püspök kiemelte, hogy a nádor számára természetes volt  a hivatalosnak számító latin mellett a német, a magyar és a szlovák nyelv használatának támogatása, ezzel pedig síkraszállt az anyanyelven történő szabad vallásgyakorlás joga mellett. Beszédében a magyar püspök azt is hangsúlyozta, hogy a korábbi feszültségek után az egyházak lehetnek a kölcsönös kiengesztelődés kezdeményezői. Mindez pedig abból a felismerésből fakadhat, hogy keresztény önazonosságunk megelőzi a nemzeti identitást.

A szombat este a zsolnai főtéren bemutatott, a Zákeus Médiacentrum által készített dokumentumfilmben magyarországi szlovákok és szlovákiai magyarok vallanak sorsukról, beszélnek jelenlegi helyzetükről. A zsolnai esemény érdekessége, hogy korábban e város polgármestere volt Ján Slota, és a nacionalista erők most is jelentős támogatással bírnak a városban.

EvÉlet-infó